Ahogy az építészetben megvannak azok a statikai és esztétikai szabályok és szabványok, amitől egy építményt szépnek, nyeszlettnek, robosztusnak vagy épp elbűvölőnek találunk, úgy az egyes ruhadarabok is szigorú strukturális elvek mentén épülnek fel. A férfi megrendelőink túlzás nélkül minden esetben egy görög isten alakjában szeretnék viszontlátni tükörképüket az utolsó öltönypróba során, míg a nők Marilyn Monroe, Audrey Hepburn vagy más kortárs szupermodell képében. Ki ne vágyna tökéletességre? A méretre készített ruhák világában azonban mindezen vágyak kielégítésére valós lehetőség nyílik.
Anyag és forma
Bármely öltözék esetében elsődleges szempont az anyagválasztás, valamint a viselő szem-, haj- és bőrtónusának megfelelő árnyalat megtalálása. Az egyszínű öltözék minden esetben nyújtja és slankítja a viselőjét. Férfiaknál 100 kg felett továbbá érdemes strukturált, anyagában mintás szövetet választani, ami ügyes optikai trükkel vonja el a fókuszt a test aránytalanságairól és a viselőt erős, robosztus, tekintélyes karakterében mutatja. A súlyfelesleggel rendelkező hölgyek számára is remek megoldást jelenthetnek a tartással rendelkező szövetek, mint amilyen a taft vagy a jacquard, mivel ezek vastagságának köszönhetően kiépíthető egy rejtett fűzőszerű belső rész, amely láthatatlanul simítja ki a testen (például a melltartó pántja által) keletkező egyenlőtlenségeket.
A női ruhák esetében számos lehetőség nyílik a sziluett tökéletesítésére, hiszen az öltönyök meglehetősen kötött műfajához képest egy női ruha nagyon sokféle formát ölthet még akkor is, ha hivatalos eseményre készül. Egyik kedvenc praktikánk a ruhába beépített, elasztikus alakformáló body. Ez a mell alatt indul, végigköveti a bordaívet és a derekat egészen a csípőig. Ezzel a technikával jelentősen, akár 10-12 cm-rel is szűkíthető a felsőtest körmérete anélkül, hogy a viselőnek kényelmetlen, összepréselt érzése lenne a ruhában. Az erre épített laza esésű csipke- vagy selyemréteg minden testalkatot megszépít: az anyag ott van szűken vezetve, ahol a test előnyeit mutatja és ott enged rá a bőség, ahonnan a tekintetet máshova csalja a ruha.
Élek és csúcsok
Optikai értelemben a legfontosabb, amit először észrevesz a szem – akár távolabbról nézve, ahonnan még nem láthatók a szövet részletmintái – az a ruha vonalvezetése. Az arányvonalak döntik el az összkép megjelenését, ha úgy tetszik, a ruha kisugárzását. Egy egyszerű szabásvonallal megnövelhető például a mell és a derékvonal közti távolság. Így máris egy feszesebb, magasabb test benyomását kelti a sziluett. Ugyanilyen drámai hatással van az összképre a szoknya hossza, a derékmélység indítása, és a hosszanti szabásvonalak, amelyek mindegyike azt segíti, hogy a viselő önmaga legkáprázatosabb formájában jelenhessen meg.
Öltönyök esetében ugyanígy. A zakó záródása közel hihetetlen optikai nyújtást képes adni: minél lentebb gombolódik a zakó, annál hosszabb kifutása van a mellrészen fekvő V-alaknak, amely annál jobban karcsúsítja a derekat és szélesíti a vállakat. Derék- és hasrészen domborodó alkatok számára az anyag összeszedése tud jó megoldással szolgálni. Ez a technika a zakó aljánál karcsúsít, a szövet varrásmóddal való összeszedését, összevasalását a mesterszabó már a zseb alatt megkezdi, így az egyenetlen testarányok ellenére a zakó szépen igazodik, nem vitorlázik vagy fityeg mint a sátorlap.
Összetartóvonalak
A korábban említett harmonikahatás a nadrágszáron összenyomja a viselőjét és persze nem is elegáns. A nadrágszár egyet rogyhat a klasszikus szabású darabokon, a modernebbeknél választhatóan felet, negyedet vagy annyit sem. A nadrágszár, a zakó hossza, az ujjhossz tökéletes beállítása minden esetben a viselő egyedi adottságaitól függ: valakinek például az átlagnál hosszabb karjai, de az átlagnál rövidebb lábai vannak. Ezeket egymás és az összkép függvényében kell olyan módon igazítani, hogy a lehető legkedvezőbb képet adják ki. A görbe vagy X-lábakat is ki lehet optikailag egyenesíteni, ehhez természetesen különleges szabászati technológia és a varrásmódok mesterfokú ismerete szükséges, de kétségkívül lehetséges.
A méretre szabott ruhakészítés szépsége, hogy míg a konfekció esetében sokszor a ruha hordja a viselőjét, az egyedi, személyre szabott öltözék nemcsak színében, stílusában és megjelenésében illeszkedik a viselőjéhez és ízléséhez, hanem a szó szorosabb értelmében is. A méretre készített ruha úgy szolgálja a viselőjét, mint semmi más: védelmet, önbizalmat, kényelmet biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a viselő olyan kiállással és kisugárzással közlekedjen a világban, amely minden pillanatot ünneppé, sorsfordító momentummá emel.
Kanizsai-Silka Ágnes
